Sok hűhó egymilliárd forintért
Alig győzi a beérkező kérdések megválaszolását a Katasztrófavédelmi
Főigazgatóság. Sok cég nemrég eszmélt rá arra, hogy esetleg tőlük is vár
pénzt az állam egy új teher formájában, és kérdéseikkel elárasztották a
markát tartó hatóságot.
A parlament tavaly ősszel egy új közterhet teremtett, a
katasztrófavédelmi hozzájárulás az idén január 1-jén lépett hatályba. A
közgazdaságilag adónak minősülő sarc a Belügyminisztériumhoz tartozó
Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) kasszáját hizlalja,
célja, hogy a katasztrófavédelem működését támogassa. A vállalkozások
még mindig csak ismerkednek a nyakukba vart elvonással, még az sem
világos teljesen, hogy pontosan kinek is kell fizetnie.
A törvény a különböző fokozatú veszélyes anyagokkal foglalkozó
üzemeket, valamint veszélyes anyagok gyártásával, tárolásával,
feldolgozásával foglalkozó vállalkozásokat nevezi meg az adó alanyainak.
Azt azonban nem írja pontosan körül, hogy mi is minősül veszélyes
anyagnak, erre több magyar és nemzetközi jogszabályból lehet csak
következtetni. A törvény például hivatkozik a Veszélyes Áruk Nemzetközi
Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) durván
ezerkettőszáz oldalas A és B mellékletére is, amelyek alapján
megállapítható lenne, hogy az adott társaság veszélyes tevékenységet
végez-e - érzékelteti egy példán Szalai János, a PMX Consulting Group
adótanácsadó cég ügyvezetője, hogy mennyire nehéz dolguk van a cégeknek,
ha ki akarják deríteni, vajon kell-e fizetniük katasztrófaadót vagy sem
(veszélyes anyag lehet például a ragasztó, a parfüm, az üzemanyag, a
festék).