Az, hogy a társas vállalkozás a tagok után milyen mértékű
járulékot fizet, az attól függ, hogy a tag milyen jogviszonyban végzi a munkát
(munkaviszony, megbízási jogviszony, tagsági jogviszony), a tag a társaság
vezető tisztségviselője-e vagy sem.
2012-től az a tag is társas vállalkozónak minősül,
ügyvezetői tevékenységére tekintettel, aki a társaság ügyvezetését nem
munkaviszony alapján látja el. Kivételt képez ez alól, ha a
személyes közreműködésre tekintettel a vezető tisztségviselő társas
vállalkozónak minősül. Így a vezető tisztségviselői jogviszony 2012-től
társadalombiztosítási szempontból munkaviszonyt, társas vállalkozói jogviszonyt
vagy választott tisztségviselői jogviszonyt eredményez.
A társas vállalkozó társadalombiztosítási szempontból
lehet főfoglalkozású, többes jogviszonyban álló, kiegészítő tevékenységet
folytató.
Főfoglalkozású társas vállalkozó esetén a járulékalapot
képező jövedelem, de legalább a minimálbér után 10% mértékű nyugdíjjárulékot, a
járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér másfélszerese után 8,5%
mértékű egészségbiztosítási és munkaerő- piaci
járulékot, illetve a kifizetett juttatásból az adóelőleg számításánál figyelembe
vett összeg, de legalább a minimálbér 112,5%-a után 27% mértékű szociális
hozzájárulási adót (továbbiakban szochó) kell fizetni.
Többes jogviszonyban álló társas vállalkozó esetén:
Heti 36 órás munkaviszonyban, illetve közép vagy felsőfokú
oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat
folytató társas vállalkozó után, csak a ténylegesen elért, járulékalapot
képező jövedelemre kell nyugdíjjárulékot, 7% egészségbiztosítási járulékot és
szochót fizetni.
Ha a társas vállalkozó több társas vállalkozásnak is a
tagja vagy ügyvezetője, nyilatkozata alapján a járulékfizetés alsó határa
után a járulékokat és a szochót csak az egyik tagi, ügyvezetői jogviszonyában
kell megfizetni. A többi jogviszonyban csak a ténylegesen elért jövedelem után
van járulék és szochó fizetési kötelezettség.
Ha a társas vállalkozó egyben egyéni vállalkozó is
főszabályként egyéni vállalkozóként teljesíti fizetési kötelezettségét,
legalább a járulékfizetési kötelezettség alsó határa után. Társas
vállalkozóként ebben az esetben csak a ténylegesen elért, járulékalapot
képező jövedelem után kell fizetni nyugdíjjárulékot és 8,5% egészségbiztosítási
és munkaerő-piaci járulékot. E helyett a
tag választhatja, hogy társas vállalkozóként teljesíti fizetési
kötelezettségét, legalább a járulékfizetési kötelezettség alsó határa után. A
szochó tekintetében a tag eldöntheti, hogy ezt az adót egyéni vállalkozásában
vagy tagi jogviszonya alapján a társaság fizesse meg, legalább a minimálbér
112,5%-a után. Másik jogviszonyban a szochó alapja a ténylegesen elért
jövedelem.
Kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó
esetén a társas vállalkozó nyugdíjjárulékot fizet, a személyes
közreműködésért juttatott, járulékalapot képező jövedelem után. A tag után a
társaság egészségügyi szolgáltatási járulékot köteles fizetni (havi 6390 Ft). Ha
a magánszemély több társas vállalkozásnak is tagja, a nyilatkozata alapján csak
az egyik társas vállalkozásnak kell fizetnie. A társaságot szochó nem
terheli.
Komárom-Esztergom Megyei Adóigazgatósága
Forrás: http://apeh.hu/magyar_oldalak/nav/ugyfelszolg/regiok/kozepdunantul/aktualis/tvjarulek.html?query=piaci
