10 pontos akcióterv

Az Országgyűlés szeptemberben fogadhatja el a 300 milliárd forintos munkahelyvédelmi csomagot, amelynek részeként a vállalkozásoknak 100-150 milliárd forintos tehercsökkentést jelent a kedvezményezett körben meghirdetett, munkát terhelő járulékok csökkentése - mondta Balog Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért felelős helyettes államtitkára az MTI-nek szerdán. Közölte, a jelenlegi egyszerűsített adózási formák, így az ekho és az eva is megmarad.

A kormányfő tízpontos munkahelyvédelmi akciótervet hirdetett meg hétfőn a parlamentben. Ennek részeként a 25 év alattiaknál, az 55 év felettieknél és a képzettséget nem igénylő munkát végzőknél a munkáltatói járulékot a felére csökkentik, a 25-nél kevesebb munkavállalót foglalkoztató cégek pedig a jövőben 16 százalékos kisvállalati adót választhatnak. A munkahelyvédő intézkedések forrását a tranzakciós illeték kiterjesztéséből teremtené meg a kabinet.
A 25 év alattiaknál 200 ezer, az 55 év felettieknél 500 ezer főt érint a bejelentett intézkedéscsomag - idézte a tárca számítását Balog Ádám. Hozzátette azt is, hogy az első csoportban 18 százalékos, az utóbbiban 36 százalékos a magyar foglalkoztatási arány, amely mindkét korcsoportban nemcsak az EU átlagától marad el, hanem még a régiós átlagtól is.
Arra a kérdésre, hogy a munkavédelmi program a jelenleg foglalkoztatottak megtartását vagy az új emberek felvételét segíti-e, a helyettes államtitkár úgy válaszolt: a program segíteni kívánja mindkét cél elérését. A foglalkoztatás logikájából természetesen az következik, hogy az 55 év felettieknél a munkahelyek megtartása a fontosabb, míg a 25 év alattiaknál elsősorban új munkahelyek teremtését segítheti az akcióterv - magyarázta.

A bejegyzés a hvg.hu oldalán folytatódik.

Társas vállalkozások járulék és szociális hozzájárulás fizetési kötelezettsége

Az, hogy a társas vállalkozás a tagok után milyen mértékű járulékot fizet, az attól függ, hogy a tag milyen jogviszonyban végzi a munkát (munkaviszony, megbízási jogviszony, tagsági jogviszony), a tag a társaság vezető tisztségviselője-e vagy sem.

 

2012-től az a tag is társas vállalkozónak minősül, ügyvezetői tevékenységére tekintettel, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el. Kivételt képez ez alól, ha a személyes közreműködésre tekintettel a vezető tisztségviselő társas vállalkozónak minősül. Így a vezető tisztségviselői jogviszony 2012-től társadalombiztosítási szempontból munkaviszonyt, társas vállalkozói jogviszonyt vagy választott tisztségviselői jogviszonyt eredményez.

A társas vállalkozó társadalombiztosítási szempontból lehet főfoglalkozású, többes jogviszonyban álló, kiegészítő tevékenységet folytató.

 

 

Főfoglalkozású társas vállalkozó esetén a járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér után 10% mértékű nyugdíjjárulékot, a járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér másfélszerese után 8,5% mértékű egészségbiztosítási és munkaerő- piaci járulékot, illetve a kifizetett juttatásból az adóelőleg számításánál figyelembe vett összeg, de legalább a minimálbér 112,5%-a után 27% mértékű szociális hozzájárulási adót (továbbiakban szochó) kell fizetni.

 

 

Többes jogviszonyban álló társas vállalkozó esetén:

Heti 36 órás munkaviszonyban, illetve közép vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató társas vállalkozó után, csak a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelemre kell nyugdíjjárulékot, 7% egészségbiztosítási járulékot és szochót fizetni.

Ha a társas vállalkozó több társas vállalkozásnak is a tagja vagy ügyvezetője, nyilatkozata alapján a járulékfizetés alsó határa után a járulékokat és a szochót csak az egyik tagi, ügyvezetői jogviszonyában kell megfizetni. A többi jogviszonyban csak a ténylegesen elért jövedelem után van járulék és szochó fizetési kötelezettség.

Ha a társas vállalkozó egyben egyéni vállalkozó is főszabályként egyéni vállalkozóként teljesíti fizetési kötelezettségét, legalább a járulékfizetési kötelezettség alsó határa után. Társas vállalkozóként ebben az esetben csak a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem után kell fizetni nyugdíjjárulékot és 8,5% egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot. E helyett a tag választhatja, hogy társas vállalkozóként teljesíti fizetési kötelezettségét, legalább a járulékfizetési kötelezettség alsó határa után. A szochó tekintetében a tag eldöntheti, hogy ezt az adót egyéni vállalkozásában vagy tagi jogviszonya alapján a társaság fizesse meg, legalább a minimálbér 112,5%-a után. Másik jogviszonyban a szochó alapja a ténylegesen elért jövedelem.

 

 

Kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó esetén a társas vállalkozó nyugdíjjárulékot fizet, a személyes közreműködésért juttatott, járulékalapot képező jövedelem után. A tag után a társaság egészségügyi szolgáltatási járulékot köteles fizetni (havi 6390 Ft). Ha a magánszemély több társas vállalkozásnak is tagja, a nyilatkozata alapján csak az egyik társas vállalkozásnak kell fizetnie. A társaságot szochó nem terheli.

NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL
Komárom-Esztergom Megyei Adóigazgatósága

Forrás: http://apeh.hu/magyar_oldalak/nav/ugyfelszolg/regiok/kozepdunantul/aktualis/tvjarulek.html?query=piaci

Hogyan válasszunk jól tanácsadót?

Ha tanácsadót választunk, ezt mi alapján tesszük? Például fontos, hogy hozzáértő, megbízható, a problémánk iránt érdeklődő legyen? Figyeljen ránk, és tegyen meg mindent, hogy a számunkra legjobb megoldást megtalálja? Precíz, hatékony legyen és mindemellett elfogadható árakon dolgozzon? Sokféle szempont alapján dönthetünk, és ehhez még személyes találkozó is jelentős mértékben hozzá tud tenni a véleményünk formálásához.

Ha jól szeretnénk transzferár tanácsadónkat megválasztani, érdemes tudnunk néhány belső információt is. A magyar piacon elég sokan foglalkoznak transzferár tanácsadással ahhoz, hogy minőségi válogatással megtalálható legyen a mi szempontjainknak legjobban megfelelő partner. Nézzünk néhány belső tippet – innen a tanácsadói oldalról -, ami segíthet a választásban: tovább

Új közteher: Katasztrófa adó

Sok hűhó egymilliárd forintért

A kormány szembement saját adminisztrációcsökkentő és kisadókat eltörlő kijelentéseivel, amikor bevezette a veszélyes anyagokkal dolgozó cégeket sújtó katasztrófaadót. Ezerkétszáz oldalas mellékletből kellene kibogarászni, hogy kinek és mi után kellene megfizetni a sarcot, de az sem könnyebb, hogy kiszámolják, pontosan mennyit is kell befizetniük. A törvényt rosszul szövegezték meg, és máris módosítják. Mindebből összesen egymilliárd forintot remél az állam.

Alig győzi a beérkező kérdések megválaszolását a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság. Sok cég nemrég eszmélt rá arra, hogy esetleg tőlük is vár pénzt az állam egy új teher formájában, és kérdéseikkel elárasztották a markát tartó hatóságot.

A parlament tavaly ősszel egy új közterhet teremtett, a katasztrófavédelmi hozzájárulás az idén január 1-jén lépett hatályba. A közgazdaságilag adónak minősülő sarc a Belügyminisztériumhoz tartozó Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) kasszáját hizlalja, célja, hogy a katasztrófavédelem működését támogassa. A vállalkozások még mindig csak ismerkednek a nyakukba vart elvonással, még az sem világos teljesen, hogy pontosan kinek is kell fizetnie.

A törvény a különböző fokozatú veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemeket, valamint veszélyes anyagok gyártásával, tárolásával, feldolgozásával foglalkozó vállalkozásokat nevezi meg az adó alanyainak. Azt azonban nem írja pontosan körül, hogy mi is minősül veszélyes anyagnak, erre több magyar és nemzetközi jogszabályból lehet csak következtetni. A törvény például hivatkozik a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) durván ezerkettőszáz oldalas A és B mellékletére is, amelyek alapján megállapítható lenne, hogy az adott társaság veszélyes tevékenységet végez-e - érzékelteti egy példán Szalai János, a PMX Consulting Group adótanácsadó cég ügyvezetője, hogy mennyire nehéz dolguk van a cégeknek, ha ki akarják deríteni, vajon kell-e fizetniük katasztrófaadót vagy sem (veszélyes anyag lehet például a ragasztó, a parfüm, az üzemanyag, a festék).

Tovább a teljes cikkre: http://vallalkozoi.negyed.hu/vnegyed/20120420-sok-huho-1-milliard-forintert.html

Vége a sorban állásnak a NAV ügyfélszolgálatain

2012. április 16-tól ugyanis új szolgáltatással jelentkezik az állami adóhatóság: ekkortól érhető el honlapján az internetes ügyfélszolgálati időpontfoglalást biztosító program.

Az ügyintézési időpontok lefoglalására a NAV 22 központi ügyfélszolgálatán, a NAV honlap „Ügyfélszolgálatok”, „Kapcsolatfelvétel” és „Szolgáltatások” menüpontjai alatt, a leggyakrabban intézett ügytípusok esetében van lehetőség.

Ezek: adókártya és adóigazolás igénylése, illetőségigazolás kérése illetve ügyfélkapunyitás. 

Időpontot foglalni legfeljebb két hétre előre lehet, és legkorábban az időpont lefoglalását követő második napra lehetséges ügyintézési időpontot előjegyezni.

Az ügyfélnek először ki kell választania, hogy mely ügyfélszolgálaton kíván ügyet intézni, majd meg kell adnia az intézendő ügy típusát, ezt követően választhatja ki a számára kedvező szabad ügyintézési időpontot.

Nemcsak saját ügyben van mód az előzetes időpontfoglalásra, a meghatalmazottként, képviselőként eljárók is élhetnek ezzel a lehetőséggel. Ha az időpontfoglalás során az ügyfél megadja e-mail címét, elektronikus visszaigazolást kaphat az időpontfoglalás részletes adatairól.

Forrás: http://apeh.hu/magyar_oldalak/nav/hirek/ugyfelszolgalat_20120413.html

üdv,

Adotanacsado

10 Adócsökkentő Megoldás

Tudod, mi az a transzferár? Még nem? Hallottál róla, de nem vagy biztos benne, hogy ez Téged érint? Itt egy INGYENES Teszt, amiből megtudhatod. Töltsd ki és egyúttal Ajándékként kapsz egy e-book-ot, amiből megismerhetsz 10 Adócsökkentő Megoldást vállalkozásod számára!

Itt a link az ingyenes teszthez: http://taxrevolutions.hu/

üdv,
Adotanacsado