Társas vállalkozások járulék és szociális hozzájárulás fizetési kötelezettsége

Az, hogy a társas vállalkozás a tagok után milyen mértékű járulékot fizet, az attól függ, hogy a tag milyen jogviszonyban végzi a munkát (munkaviszony, megbízási jogviszony, tagsági jogviszony), a tag a társaság vezető tisztségviselője-e vagy sem.

 

2012-től az a tag is társas vállalkozónak minősül, ügyvezetői tevékenységére tekintettel, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el. Kivételt képez ez alól, ha a személyes közreműködésre tekintettel a vezető tisztségviselő társas vállalkozónak minősül. Így a vezető tisztségviselői jogviszony 2012-től társadalombiztosítási szempontból munkaviszonyt, társas vállalkozói jogviszonyt vagy választott tisztségviselői jogviszonyt eredményez.

A társas vállalkozó társadalombiztosítási szempontból lehet főfoglalkozású, többes jogviszonyban álló, kiegészítő tevékenységet folytató.

 

 

Főfoglalkozású társas vállalkozó esetén a járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér után 10% mértékű nyugdíjjárulékot, a járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér másfélszerese után 8,5% mértékű egészségbiztosítási és munkaerő- piaci járulékot, illetve a kifizetett juttatásból az adóelőleg számításánál figyelembe vett összeg, de legalább a minimálbér 112,5%-a után 27% mértékű szociális hozzájárulási adót (továbbiakban szochó) kell fizetni.

 

 

Többes jogviszonyban álló társas vállalkozó esetén:

Heti 36 órás munkaviszonyban, illetve közép vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató társas vállalkozó után, csak a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelemre kell nyugdíjjárulékot, 7% egészségbiztosítási járulékot és szochót fizetni.

Ha a társas vállalkozó több társas vállalkozásnak is a tagja vagy ügyvezetője, nyilatkozata alapján a járulékfizetés alsó határa után a járulékokat és a szochót csak az egyik tagi, ügyvezetői jogviszonyában kell megfizetni. A többi jogviszonyban csak a ténylegesen elért jövedelem után van járulék és szochó fizetési kötelezettség.

Ha a társas vállalkozó egyben egyéni vállalkozó is főszabályként egyéni vállalkozóként teljesíti fizetési kötelezettségét, legalább a járulékfizetési kötelezettség alsó határa után. Társas vállalkozóként ebben az esetben csak a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem után kell fizetni nyugdíjjárulékot és 8,5% egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot. E helyett a tag választhatja, hogy társas vállalkozóként teljesíti fizetési kötelezettségét, legalább a járulékfizetési kötelezettség alsó határa után. A szochó tekintetében a tag eldöntheti, hogy ezt az adót egyéni vállalkozásában vagy tagi jogviszonya alapján a társaság fizesse meg, legalább a minimálbér 112,5%-a után. Másik jogviszonyban a szochó alapja a ténylegesen elért jövedelem.

 

 

Kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó esetén a társas vállalkozó nyugdíjjárulékot fizet, a személyes közreműködésért juttatott, járulékalapot képező jövedelem után. A tag után a társaság egészségügyi szolgáltatási járulékot köteles fizetni (havi 6390 Ft). Ha a magánszemély több társas vállalkozásnak is tagja, a nyilatkozata alapján csak az egyik társas vállalkozásnak kell fizetnie. A társaságot szochó nem terheli.

NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL
Komárom-Esztergom Megyei Adóigazgatósága

Forrás: http://apeh.hu/magyar_oldalak/nav/ugyfelszolg/regiok/kozepdunantul/aktualis/tvjarulek.html?query=piaci